Egyesület alapszabálya
Egyesület alapításához vagy működésének rendezéséhez keres áttekinthető alapszabálymintát? Az online…
Adásvételi szerződés ingóság – aktuális minta 2026-ra
Ingóságot adna el vagy vásárolna, és szeretné az ügylet fő feltételeit írásban rögzíteni? Az online űrlap segítségével néhány perc alatt elkészíthet egy áttekinthető adásvételi szerződést Word, PDF és RTF formátumban. A dokumentum letölthető, szerkeszthető és az ingóság, vételár, fizetés és átadás feltételeihez igazítható. Magánszemélyeknek és vállalkozásoknak ajánlott.
- Aktuális verzió 2026-re
- DOCX, PDF és RTF formátumban
- Azonnal letölthető fizetés után, regisztráció nélkül
- Ügyfelek használják országszerte
1
Kitölti az űrlapot
Egyszerűen megadja az adatokat online.
2
Ellenőriz és fizet
Csak a dokumentum letöltésekor fizet.
3
Letölti a dokumentumot
Azonnal Word, PDF és RTF formátumban.
ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS (INGÓSÁG)
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:215–6:223. §-a (adásvétel) alapján
Eladó
cím / székhely:
adószám / cégjegyzékszám:
képviseli:
a továbbiakban: „Eladó"
Vevő
cím / székhely:
adószám / cégjegyzékszám:
képviseli:
a továbbiakban: „Vevő"
(az Eladó és a Vevő a továbbiakban együtt: „Felek") az alábbi feltételekkel kötik meg a jelen szerződést.
1. §
A szerződés tárgya
Az Eladó eladja, a Vevő megveszi az alábbi ingó dolgot:
a dolog megnevezése:
azonosító / gyári szám:
mennyiség, állapot:
Az Eladó kijelenti, hogy a szerződés tárgyát képező dolog a kizárólagos tulajdona, azzal szabadon rendelkezik, és annak értékesítését jogszabály vagy harmadik személy joga nem korlátozza.
2. §
Vételár
A Felek a vételárat összegben, azaz forintban állapítják meg. A vételár a szerződés tárgyának mindenkori ellenértékét teljeskörűen tartalmazza.
A Vevő a szerződéskötéskor összeget előleg (foglaló) jogcímén megfizet, amely a vételárba beszámít.
3. §
Fizetési feltételek
A Vevő a vételárat az alábbi módon fizeti meg: . Átutalás esetén a teljesítés napja az az időpont, amikor az összeg az Eladó bankszámláján jóváírásra kerül.
Fizetési késedelem esetén az Eladó a Ptk. szerinti késedelmi kamat felszámítására jogosult.
4. §
Birtokátruházás, a kárveszély átszállása
Az Eladó a ingó dologot a vételár megfizetésével egyidejűleg, adja a Vevő birtokába, helyen. Az átadással egyidejűleg a Felek átadás-átvételi jegyzőkönyvet vehetnek fel.
A tulajdonjog és – a birtokátruházás időpontjától – a kárveszély a Vevőre száll át. A birtokátruházástól a dologgal kapcsolatos költségek és terhek a Vevőt terhelik.
5. §
Szavatosság, felelősség
Az Eladó kijelenti, hogy a ingó dolog per-, teher- és igénymentes, és felette korlátozásmentesen rendelkezik. Az Eladó a hibás teljesítésért a Ptk. szerinti kellékszavatossággal, illetve – jogszabály által előírt esetben – jótállással tartozik.
A Vevő a ingó dologot a szerződéskötést megelőzően megvizsgálta, és azt ismert, „megtekintett és kipróbált" állapotban veszi meg. Az Eladó nem felel azokért a hibákért, amelyekről a Vevőnek a szerződéskötéskor tudomása volt.
Az Eladó a szerződés tárgyára időtartamú jótállást vállal, amely az átadás napján kezdődik.
6. §
Elállás, a szerződés megszűnése
A Felek a szerződéstől a jogszabályban meghatározott esetekben elállhatnak. Súlyos szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedő fél a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, illetve attól elállhat, és kárának megtérítését követelheti.
7. §
Együttműködés, értesítések
A Felek a szerződés teljesítése során együttműködnek, és minden lényeges körülményről késedelem nélkül tájékoztatják egymást. Az értesítéseket írásban (levélben vagy e-mailben) küldik meg a szerződésben megadott elérhetőségekre; az elérhetőség változását a másik féllel közölni kell.
8. §
Vis maior
Egyik fél sem felel a szerződésszegésért, ha azt elháríthatatlan külső ok (vis maior) idézte elő. Az érintett fél a másikat haladéktalanul értesíti; a vis maior tartós fennállása esetén a Felek egyeztetnek a szerződés sorsáról.
9. §
Vitarendezés, alkalmazandó jog
A Felek az esetleges jogvitáikat elsősorban békés úton, egyeztetéssel rendezik. Ennek eredménytelensége esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bíróság jár el. A szerződésre a magyar jog irányadó.
10. §
Záró rendelkezések
A jelen szerződés a Felek aláírásával lép hatályba. Módosítása kizárólag írásban érvényes. Ha valamely rendelkezése érvénytelenné válna, az a többi rendelkezés érvényességét nem érinti. A nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.
A jelen szerződés egymással megegyező példányban készült, amelyből mindegyik felet egy-egy példány illet meg. A Felek a szerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.
Kelt: ,
.........................
Eladó
.........................
Vevő
Mit mondanak ügyfeleink
Adásvételi szerződés ingóság: fontos adatok és jól használható megoldások
Az írásos feltételek segítenek összehangolni a felek várakozását és a tényleges következő lépéseket. Az adásvételi szerződés ingóság tipikusan egyedi ingó dolog vagy készlet ellenérték fejében történő átadásakor kerül elő. A cél az, hogy a vállalások, az érintettek, a határidők és az elszámolás egymással összhangban legyenek.
Készítse elő a résztvevők adatait, az érintett érték vagy feladat leírását és az előzetes egyeztetés eredményét. Az ügy sajátossága: A típust, gyári számot, tartozékokat, ismert hibákat, vételárat és birtokbaadás időpontját tételesen rögzítse. A rendezett szövegből később is megállapítható, milyen körülményekből indult ki a kitöltő.
Az első változat célja a hiányzó döntések felismerése. A világos feltételek megmutatják, mit kell teljesíteni, hogyan igazolják azt, és mi történik eltérés esetén. A végleges példányban már csak egyeztetett adat és vállalás szerepeljen.
Adásvételi szerződés ingóság a mindennapi gyakorlatban
Adásvételi szerződés ingóság: tipikus felhasználási alkalmak
Egyedi ingó dolog vagy készlet ellenérték fejében történő átadásakor az érintetteknek jól jöhet az adásvételi szerződés ingóság. A világos feltételek megmutatják, mit kell teljesíteni, hogyan igazolják azt, és mi történik eltérés esetén. Külön ellenőrzést igényel: a dolog, ár és átadás egyezése.
Az alkalmazandó szabályokat a tényleges ügylet határozza meg. A Polgári Törvénykönyv adásvételi és kellékszavatossági szabályai a dolog jellegével együtt értelmezendők. Az állapot és az ismert hibák valós leírása különösen használt eszköznél fontos. A résztvevők ennek megfelelően válasszák meg a használt formát és a mellékleteket.
A tartalom akkor marad értelmezhető, ha a dátum, a személy és az érintett érték egyaránt azonosítható. Készítse elő a résztvevők adatait, az érintett érték vagy feladat leírását és az előzetes egyeztetés eredményét.
Adásvételi szerződés ingóság részletei, amelyeket érdemes rögzíteni
A legfontosabb adatokat már a kitöltés előtt érdemes rendszerezni. A táblázat segítségével ellenőrizhető, melyik pontnak van igazolása, és hol szükséges még egyeztetés.
| Adásvételi szerződés ingóság: rögzítendő pont | Adásvételi szerződés ingóság: kitöltési ellenőrzés | Adásvételi szerződés ingóság: gyakorlati jelentőség |
|---|---|---|
| ingó dolog pontos azonosítása, állapota és átadása | A típust, gyári számot, tartozékokat, ismert hibákat, vételárat és birtokbaadás időpontját tételesen rögzítse. | A központi ellenőrzési kérdést ehhez az ügyhöz köti: ingó dolog pontos azonosítása, állapota és átadása. |
| Eladó és vevő adatai | A „eladó és vevő adatai” kitöltésekor a szereplők teljes nevét és szükséges azonosítóit az aktuális okiratok alapján tüntesse fel. | A „eladó és vevő adatai” ellenőrzése azért fontos, mert a jogot szerző és a kötelezettséget vállaló személy nem téveszthető össze. |
| Áru azonosítója, mennyisége | A „áru azonosítója, mennyisége” kitöltésekor az összeget, pénznemet, adótartalmat, esedékességet és fizetési módot ugyanabból az alapbizonylatból vegye át. | A „áru azonosítója, mennyisége” ellenőrzése azért fontos, mert az elszámolásnál nem keveredik a bruttó, nettó és járulékos tétel. |
| Tényleges állapot és hibák | A „tényleges állapot és hibák” kitöltésekor tételesen írja le a tényleges állapotot, mennyiséget és az észlelt eltérést; szükség esetén csatoljon képet vagy jegyzéket. | A „tényleges állapot és hibák” ellenőrzése azért fontos, mert az átadáskori minőség és az utólag jelentett hiba összevethető marad. |
| Vételár, fizetési ütem | A „vételár, fizetési ütem” kitöltésekor az összeget, pénznemet, adótartalmat, esedékességet és fizetési módot ugyanabból az alapbizonylatból vegye át. | A „vételár, fizetési ütem” ellenőrzése azért fontos, mert az elszámolásnál nem keveredik a bruttó, nettó és járulékos tétel. |
| Birtokbaadás és szállítás | A „birtokbaadás és szállítás” kitöltésekor rögzítse a helyet, időpontot, felelős személyt, kísérő iratot és az átvétel igazolásának módját. | A „birtokbaadás és szállítás” ellenőrzése azért fontos, mert a birtok- vagy felelősségváltás pontos pillanata megállapítható. |
| Tartozékok és átadott iratok | A „tartozékok és átadott iratok” kitöltésekor tételesen írja le a tényleges állapotot, mennyiséget és az észlelt eltérést; szükség esetén csatoljon képet vagy jegyzéket. | A „tartozékok és átadott iratok” ellenőrzése azért fontos, mert az átadáskori minőség és az utólag jelentett hiba összevethető marad. |
Külön figyelem ingó dolog pontos azonosítása, állapota és átadása kapcsán
Ezt kell tisztázni: ingó dolog pontos azonosítása, állapota és átadása
A típust, gyári számot, tartozékokat, ismert hibákat, vételárat és birtokbaadás időpontját tételesen rögzítse. A Polgári Törvénykönyv adásvételi és kellékszavatossági szabályai a dolog jellegével együtt értelmezendők. Az állapot és az ismert hibák valós leírása különösen használt eszköznél fontos. Az alábbi részletet ezért a kapcsolódó személy, érték vagy időpont alapján tegye ellenőrizhetővé: ingó dolog pontos azonosítása, állapota és átadása.
A megadott feltételeket érdemes összevetni az alapiratokkal. Ha a korábbi szerződés, igazolás vagy nyilvántartási adat eltér, először az eltérés okát tisztázza.
A jó szöveg a várható következő lépést is megmutatja. Változáskor a korábbi és új feltételt külön írják le, és jelöljék meg, mikortól érvényes a módosítás. Az érintettek így tudják, melyik változat érvényes.
Adásvételi szerződés ingóság: gyakori pontatlanságok
Az ellenőrzést könnyíti, ha a hibához a lehetséges következmény és a teendő is kapcsolódik. A felsorolt pontokat az adásvételi szerződés ingóság tényleges tartalmával vesse össze.
| Adásvételi szerződés ingóság: jellemző hiba | Adásvételi szerződés ingóság: lehetséges következmény | Adásvételi szerződés ingóság: javítási lépés |
|---|---|---|
| Kihagyott ellenőrzés: ingó dolog pontos azonosítása, állapota és átadása | A adásvételi szerződés ingóság bizonyítása vagy kapcsolódó elszámolása később nehezebbé válhat. | Pontosítsa a kiinduló iratok alapján ezt a kérdést: ingó dolog pontos azonosítása, állapota és átadása. |
| Összetéveszthető tárgyleírás | A adásvételi szerződés ingóság másik résztvevője eltérően értelmezheti a következő lépést. | A „összetéveszthető tárgyleírás” pontot vesse össze az eredeti okirattal és a kapcsolódó nyilvántartással, majd minden előfordulását javítsa. |
| Rejtett költség vagy szállítás | A adásvételi szerződés ingóság címzettje hiánypótlást kérhet, vagy a kívánt joghatás vitássá válhat. | A „rejtett költség vagy szállítás” javításához keresse meg az alapul szolgáló iratot, és annak dátuma, azonosítója vagy jogosultja alapján pontosítson. |
| Ismert hiba elhallgatása | A adásvételi szerződés ingóság lezárási időpontja és az érintett felelőssége nem marad követhető. | A „ismert hiba elhallgatása” javításához ellenőrizze a jogosultságot és az érintett harmadik személy követelményét, mielőtt a pontot véglegesíti. |
| Hiányzó átvételi igazolás | Adásvételi szerződés ingóság esetén félreérthetővé válhat a lényeges tény vagy vállalás. | A „hiányzó átvételi igazolás” hiányt a forrásirat alapján pótolja, és jelölje a szükséges mellékletet vagy felelőst. |
| Ár és részletek ellentmondása | A adásvételi szerződés ingóság bizonyítása vagy kapcsolódó elszámolása később nehezebbé válhat. | A „ár és részletek ellentmondása” javításához keresse meg az alapul szolgáló iratot, és annak dátuma, azonosítója vagy jogosultja alapján pontosítson. |
A hiányos melléklet vagy a korábbi változatból bennmaradt mondat ugyanúgy gondot okozhat, mint egy elírt összeg. Véglegesítés előtt olvassa végig a teljes szöveget.
A adásvételi szerződés ingóság összeállításának menete
Előkészítés és egyeztetés az adásvételi szerződés ingóság előtt
- Alapiratok összegyűjtése. Ellenőrizze, ki érintett és melyik ügylethez kapcsolódik az adásvételi szerződés ingóság. Ezután tisztázza ezt a kérdést: ingó dolog pontos azonosítása, állapota és átadása.
- Cél meghatározása. Írja le, hogy az adásvételi szerződés ingóság esetében mit vállalnak a felek, milyen feltétel teljesül és hogyan igazolható a teljesítés; csak ehhez kapcsolódó részeket tartson meg.
- Egyedi feltételek. A típust, gyári számot, tartozékokat, ismert hibákat, vételárat és birtokbaadás időpontját tételesen rögzítse. Az eltérő szóbeli egyeztetést írja át a végleges szövegbe.
- Részletek kitöltése. Nézze át ezt a két pontot: eladó és vevő adatai; áru azonosítója, mennyisége. Csak ellenőrzött adatot adjon meg.
- Forma és joghatás. A Polgári Törvénykönyv adásvételi és kellékszavatossági szabályai a dolog jellegével együtt értelmezendők. Az állapot és az ismert hibák valós leírása különösen használt eszköznél fontos. Ellenőrizze a címzett által elvárt alakiságot is.
- Végső áttekintés. A keltezés, aláírás, melléklet és átadás módja szerepeljen a megfelelő helyen.
Ellenőrzőlista az adásvételi szerződés ingóság használata előtt
- A központi kérdés (ingó dolog pontos azonosítása, állapota és átadása) pontosan és a valós helyzettel összhangban szerepel.
- Ellenőrizte ezt a két területet: eladó és vevő adatai; áru azonosítója, mennyisége.
- A cél és a címzett egyértelmű.
- Az összegek, dátumok és azonosítók naprakészek.
- Az alkalmazott jogcím megfelel a tényeknek.
- A megfelelő aláírás és példányszám biztosított.
Az online minta előnyei az adásvételi szerződés ingóság elkészítésénél
Egy jól kitöltött minta abban segít, hogy a szükséges pontok a megfelelő sorrendben kerüljenek elő. A végleges szöveget mindig a valós ügylethez igazítsa. Célzottabban ellenőrizhető ez a részlet: ingó dolog pontos azonosítása, állapota és átadása. Már kitöltés közben látható, milyen adatot kell pontosítani.
A végső változatot a felhasználás előtt olvassa át egyben. Az online kitöltésben a felek még az aláírás előtt egyeztethetik az összeget, az átadást és a határidőket. Így a lényeges feltételek egyetlen áttekinthető szövegben maradnak.
Kapcsolódó űrlapok
Szabálysértési bírság részletfizetési kérelem
Szabálysértési bírságát nem tudja egy összegben megfizetni, és részletfizetést szeretne kérni? Az on…
Ingyenes ajándékozási szerződés
Ellenszolgáltatás nélkül adna át egy vagyontárgyat, és szeretné ezt írásban is rögzíteni? Az online …
Adásvételi szerződés ingóság
Köszönjük a rendelést!
ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS (INGÓSÁG)
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:215–6:223. §-a (adásvétel) alapján
Eladó
cím / székhely:
adószám / cégjegyzékszám:
képviseli:
a továbbiakban: „Eladó"
Vevő
cím / székhely:
adószám / cégjegyzékszám:
képviseli:
a továbbiakban: „Vevő"
(az Eladó és a Vevő a továbbiakban együtt: „Felek") az alábbi feltételekkel kötik meg a jelen szerződést.
1. §
A szerződés tárgya
Az Eladó eladja, a Vevő megveszi az alábbi ingó dolgot:
a dolog megnevezése:
azonosító / gyári szám:
mennyiség, állapot:
Az Eladó kijelenti, hogy a szerződés tárgyát képező dolog a kizárólagos tulajdona, azzal szabadon rendelkezik, és annak értékesítését jogszabály vagy harmadik személy joga nem korlátozza.
2. §
Vételár
A Felek a vételárat összegben, azaz forintban állapítják meg. A vételár a szerződés tárgyának mindenkori ellenértékét teljeskörűen tartalmazza.
A Vevő a szerződéskötéskor összeget előleg (foglaló) jogcímén megfizet, amely a vételárba beszámít.
3. §
Fizetési feltételek
A Vevő a vételárat az alábbi módon fizeti meg: . Átutalás esetén a teljesítés napja az az időpont, amikor az összeg az Eladó bankszámláján jóváírásra kerül.
Fizetési késedelem esetén az Eladó a Ptk. szerinti késedelmi kamat felszámítására jogosult.
4. §
Birtokátruházás, a kárveszély átszállása
Az Eladó a ingó dologot a vételár megfizetésével egyidejűleg, adja a Vevő birtokába, helyen. Az átadással egyidejűleg a Felek átadás-átvételi jegyzőkönyvet vehetnek fel.
A tulajdonjog és – a birtokátruházás időpontjától – a kárveszély a Vevőre száll át. A birtokátruházástól a dologgal kapcsolatos költségek és terhek a Vevőt terhelik.
5. §
Szavatosság, felelősség
Az Eladó kijelenti, hogy a ingó dolog per-, teher- és igénymentes, és felette korlátozásmentesen rendelkezik. Az Eladó a hibás teljesítésért a Ptk. szerinti kellékszavatossággal, illetve – jogszabály által előírt esetben – jótállással tartozik.
A Vevő a ingó dologot a szerződéskötést megelőzően megvizsgálta, és azt ismert, „megtekintett és kipróbált" állapotban veszi meg. Az Eladó nem felel azokért a hibákért, amelyekről a Vevőnek a szerződéskötéskor tudomása volt.
Az Eladó a szerződés tárgyára időtartamú jótállást vállal, amely az átadás napján kezdődik.
6. §
Elállás, a szerződés megszűnése
A Felek a szerződéstől a jogszabályban meghatározott esetekben elállhatnak. Súlyos szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedő fél a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, illetve attól elállhat, és kárának megtérítését követelheti.
7. §
Együttműködés, értesítések
A Felek a szerződés teljesítése során együttműködnek, és minden lényeges körülményről késedelem nélkül tájékoztatják egymást. Az értesítéseket írásban (levélben vagy e-mailben) küldik meg a szerződésben megadott elérhetőségekre; az elérhetőség változását a másik féllel közölni kell.
8. §
Vis maior
Egyik fél sem felel a szerződésszegésért, ha azt elháríthatatlan külső ok (vis maior) idézte elő. Az érintett fél a másikat haladéktalanul értesíti; a vis maior tartós fennállása esetén a Felek egyeztetnek a szerződés sorsáról.
9. §
Vitarendezés, alkalmazandó jog
A Felek az esetleges jogvitáikat elsősorban békés úton, egyeztetéssel rendezik. Ennek eredménytelensége esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bíróság jár el. A szerződésre a magyar jog irányadó.
10. §
Záró rendelkezések
A jelen szerződés a Felek aláírásával lép hatályba. Módosítása kizárólag írásban érvényes. Ha valamely rendelkezése érvénytelenné válna, az a többi rendelkezés érvényességét nem érinti. A nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.
A jelen szerződés egymással megegyező példányban készült, amelyből mindegyik felet egy-egy példány illet meg. A Felek a szerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.
Kelt: ,
.........................
Eladó
.........................
Vevő
A minta előnézete - a teljes dokumentumot a kitöltés és a fizetés után kapja meg.