A válás költségeit nem lehet minden ügyben automatikusan egyik vagy másik házastársra terhelni. A bontópernek van eljárási illetéke, emellett felmerülhet ügyvédi díj, szakértői költség és más eljárási kiadás. Hogy ezek közül végül ki mennyit visel, az az eljárás alakulásától, a felek megállapodásától és a bíróság költségviselési döntésétől is függhet.
A bontóper illetéke jelenleg 30 000 Ft. A kereset benyújtásakor főszabály szerint a felperesnek kell gondoskodnia az illeték rendezéséről vagy költségkedvezmény iránti kérelmet előterjesztenie. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a teljes per minden végső költségét ő viseli.
A kereset előkészítéséhez használható válási kérelem minta Word/DOCX, PDF és RTF formátumban. A minta használata önmagában nem dönti el a perköltség kérdését, de segíthet a szükséges adatok rendezett összefoglalásában.
| Költségtípus | Ki fizeti kezdetben? | Végső viselés |
|---|---|---|
| Bontóper illetéke | Jellemzően a keresetet benyújtó fél | A költségviselés szabályai és döntés szerint alakulhat |
| Saját ügyvéd díja | Az ügyvédet megbízó fél | Perköltségként részben érvényesíthető lehet |
| Szakértő díja | A bíróság által meghatározott előlegező fél | Az eljárás végén rendezik |
| Iratbeszerzés, másolatok | Aki igényli | Az ügy körülményeitől függ |
| Külön vagyonjogi per | Külön eljárási költségekkel jár | A külön per szabályai szerint |
Mennyi a válóper illetéke?
A házassági bontóper eljárási illetéke 30 000 Ft. Ez az alapvető bírósági költség, de nem tartalmazza az ügyvédi munkadíjat, esetleges szakértőt vagy más külön eljárás költségét.
Bizonyos anyagi helyzetben költségkedvezmény, költségmentesség vagy más könnyítés kérhető, ha annak feltételei fennállnak. A kérelemhez a bíróság által megkövetelt adatokat és igazolásokat kell benyújtani.
Mindig a felperes fizet mindent?
Nem. Az, hogy a kereset benyújtásakor ki fizeti meg vagy előlegezi az illetéket, nem azonos azzal, hogy az eljárás végén ki viseli az összes költséget. A perköltségről a bíróság az eljárás eredménye és a vonatkozó szabályok alapján dönthet, illetve a felek is köthetnek megállapodást.
Közös megegyezéses jellegű, együttműködő válásnál célszerű előre tisztázni, ki fizeti az illetéket és a közösen igénybe vett szolgáltatásokat. Így a költség maga nem válik újabb vitaforrássá.
Felezhető a 30 000 Ft-os illeték?
A felek egymás között megállapodhatnak abban, hogy a költséget felezik vagy más arányban viselik. A bírósági befizetés technikája azonban ettől külön kérdés: a kereset benyújtásakor a szabályos illetékfizetésről gondoskodni kell.
Ha a felek egymás közötti elszámolását is dokumentálni szeretnék, ezt a megállapodásukban egyértelműen rögzíthetik.
| Példa | Lehetséges költség | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Egyszerű, megegyezésen alapuló válás | 30 000 Ft illeték + esetleges jogi segítség | Kevesebb vitás eljárási cselekmény |
| Vitás gyermekügy | Illeték + ügyvédi és esetleges szakértői költség | A bizonyítás növelheti a költséget |
| Külön vagyonmegosztási per | Külön eljárási költségek | Nem azonos a bontóper alapilletékével |
| Költségkedvezményben részesülő fél | Csökkent vagy halasztott teher is lehet | A jogosultságot igazolni kell |
Mennyibe kerül az ügyvéd?
Az ügyvédi díj nem hatóságilag egységes tarifa. Függ az ügy összetettségétől, a tárgyalások számától, a gyermekkel kapcsolatos vitáktól, a szükséges beadványoktól és az ügyvéddel kötött megbízási szerződéstől.
Egyszerű, megegyezésen alapuló ügy jellemzően kevesebb ügyvédi munkát igényel, mint egy hosszú, bizonyításos per. Ajánlatkéréskor célszerű rákérdezni arra, hogy a díj tartalmazza-e a kereset elkészítését, tárgyalási képviseletet és további beadványokat.
Drágább-e a válás, ha nincs megegyezés?
Gyakran igen, mert a több tárgyalás, bizonyítás, esetleges szakértő és hosszabb ügyvédi munka növeli a költségeket. A magasabb költség azonban nem önmagában „büntetés” azért, mert a felek nem egyeznek meg, hanem az összetettebb eljárás következménye.
Ha van lehetőség megállapodásra, használható válás közös megegyezéssel minta a rendezendő pontok áttekintésére. A gyermek érdekeit érintő kérdésekben a megállapodásnak a bíróság számára is elfogadhatónak kell lennie.
A vagyonmegosztás benne van a válás költségében?
Nem feltétlenül. A házasság felbontása és a házastársi közös vagyon részletes megosztása külön jogi kérdés. Ha a felek a vagyonról nem tudnak megállapodni, külön vagyonjogi per indulhat, amelynek saját illetéke, ügyvédi költsége és esetleges szakértői díja lehet.
Nagy értékű ingatlan, cég, hitel vagy összetett vagyon esetén a vagyonmegosztás költsége lényegesen meghaladhatja magának a bontópernek a 30 000 Ft-os illetékét.
Hogyan csökkenthetők a válás költségei?
- gyűjtsék össze előre a szükséges iratokat;
- pontosan fogalmazzák meg a kérelmeket;
- ahol lehetséges, próbáljanak megállapodni a nem vitatott kérdésekben;
- különítsék el a bontást a hosszabb vagyonjogi vitától;
- ügyvédi megbízás előtt kérjenek világos díjtájékoztatást;
- ha anyagi helyzetük indokolja, tájékozódjanak költségkedvezményről.
A cél nem az, hogy mindenáron ügyvéd nélkül járjanak el, hanem hogy felesleges viták és hiánypótlások ne növeljék indokolatlanul a költségeket.
Összefoglalás: ki fizeti a válás költségeit?
A bontóper 30 000 Ft-os illetékét jellemzően a keresetet benyújtó fél rendezi vagy előlegezi, de az eljárás teljes költségviselése ennél összetettebb. Saját ügyvédi díj, szakértő és külön vagyonjogi eljárás további kiadást jelenthet.
Megegyezés esetén a felek előre rendezhetik egymás között a költségek megosztását. Vitás ügyben pedig a bírósági perköltségi szabályok és az eljárás eredménye is meghatározó lehet.
