Az öröklési illeték általános mértéke 2026-ban az örökség tiszta értékének 18%-a, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén pedig 9%. A ténylegesen fizetendő összeg azonban jelentősen eltérhet, mert számos közeli hozzátartozói öröklés illetékmentes.
Nem elegendő tehát csak az örökölt vagyon értékét megszorozni egy százalékkal. Először azt kell megvizsgálni, hogy az örökös és az örökhagyó közötti kapcsolat alapján jár-e mentesség, majd azt, milyen vagyontárgyról van szó és mennyi annak az illetékalapként figyelembe vehető tiszta értéke.
A hagyatéki ügyekben különösen fontos a dokumentumok pontos kezelése. Ha az örökös nem személyesen jár el, egy megfelelő hagyatéki meghatalmazás segíthet a képviselet egyértelmű rögzítésében. A minta PDF, Word/DOCX és RTF formátumban is elkészíthető.
| Örökölt vagyon | 2026-os illetékmérték | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Általános vagyontárgy | 18% | Ha nincs mentesség vagy speciális szabály |
| Lakástulajdon | 9% | A lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra is vonatkozhat |
| Gépjármű, pótkocsi | A visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese | A jármű teljesítménye és kora alapján számítják |
| Egyenesági rokontól örökölt vagyon | 0 Ft lehet | Illetékmentesség vonatkozik rá |
| Házastárstól vagy testvértől örökölt vagyon | 0 Ft lehet | A törvényi mentességi feltételek mellett |
Kinek nem kell öröklési illetéket fizetnie?
A magyar szabályozás több fontos családi kapcsolat esetén teljes illetékmentességet biztosít. Ilyen különösen az egyenesági rokonok közötti öröklés, amelybe például a szülő–gyermek és nagyszülő–unoka kapcsolat tartozik. Az örökbefogadáson alapuló egyenesági kapcsolat is ide tartozhat.
Illetékmentes lehet a házastárs és a testvér öröklése is. Emiatt egy nagy értékű hagyaték esetén sem feltétlenül keletkezik fizetendő öröklési illeték, ha a törvény szerinti személyi mentesség fennáll.
Mit jelent az örökség tiszta értéke?
Az illeték alapja nem feltétlenül az örökölt vagyon teljes bruttó értéke. A hagyatékhoz kapcsolódó, figyelembe vehető terhek és tartozások csökkenthetik az alapot. A NAV a hagyatéki adatok és az iratok alapján állapítja meg a fizetési kötelezettséget.
Ez azért fontos, mert ugyanaz a 18%-os vagy 9%-os kulcs teljesen más összeget jelenthet attól függően, hogy mennyi a vagyon tiszta értéke. Ha a hagyaték összetett, több ingatlant, céges részesedést vagy jelentős tartozást tartalmaz, szakértő bevonása is indokolt lehet.
Hogyan számítják ki az öröklési illetéket?
A számítás logikája egyszerűnek tűnik: meg kell határozni az illetékalapot, majd alkalmazni a megfelelő kulcsot. A gyakorlatban azonban előtte tisztázni kell az örökös mentességét, a vagyontárgy típusát, értékét és az elszámolható terheket.
Például ha valaki nem mentes örökösként 20 millió forint tiszta értékű lakást örököl, a 9%-os mérték alapján az elméleti illeték 1,8 millió forint. Ha ugyanezt a lakást egy illetékmentességre jogosult egyenesági rokon örökli, a fizetendő öröklési illeték 0 Ft lehet.
| Példa | Illetékalap | Alkalmazott mérték | Elméleti illeték |
|---|---|---|---|
| Nem mentes örökös, 10 millió Ft egyéb vagyon | 10 000 000 Ft | 18% | 1 800 000 Ft |
| Nem mentes örökös, 20 millió Ft lakás | 20 000 000 Ft | 9% | 1 800 000 Ft |
| Egyenesági örökös, 20 millió Ft lakás | 20 000 000 Ft | Mentesség | 0 Ft |
| Házastárs öröklése | Változó | Mentesség | 0 Ft lehet |
Mennyi az illeték örökölt autónál?
Gépjármű és pótkocsi öröklése külön szabály szerint adózik: az öröklési illeték a jármű visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. A 2026-os gépjármű-vagyonszerzési illeték a motor teljesítményétől és a jármű korától függ.
Ez azt jelenti, hogy autónál nem egy egységes 18%-os kulcsból kell kiindulni. Előbb ki kell számítani a 2026-ban irányadó Ft/kW összeget, majd öröklésnél annak kétszeresét kell figyelembe venni, ha nem áll fenn mentesség.
Mikor kell megfizetni az öröklési illetéket?
A hagyatéki eljárás adatai alapján a NAV megállapítja az illetéket, és fizetési meghagyást küld az örökösnek. Az öröklési illetéket a NAV fizetési meghagyásának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni.
Ez nem ugyanaz, mint a halálesettől vagy a hagyatéki tárgyalástól számított 30 nap. A határidő a fizetési meghagyás kézhezvételéhez kapcsolódik. Ha fizetési nehézség merül fel, érdemes időben tájékozódni az esetleges fizetési könnyítési lehetőségekről.
Mi a végrendelet szerepe az öröklésnél?
A végrendelet az öröklés rendjét befolyásolhatja, de önmagában nem jelenti azt, hogy minden örökös illetéket köteles fizetni. A mentességi szabályok a végrendeleti örökösre is vonatkozhatnak, ha a törvényi feltételek teljesülnek.
Ha valaki előre szeretné írásban rendezni vagyonának sorsát, használhat megfelelő végrendelet mintát, ugyanakkor a formai követelményekre különösen nagy figyelmet kell fordítani. Egy hibásan elkészített végintézkedés később komoly öröklési vitát okozhat.
Milyen iratokat érdemes megőrizni?
Az öröklési illeték és a hagyatéki ügyintézés során célszerű rendszerezni a hagyatékátadó végzést, az értékbecsléshez vagy értékhez kapcsolódó iratokat, a tartozásokat igazoló dokumentumokat, valamint a NAV-tól érkező határozatokat és fizetési bizonylatokat.
Ha képviselő jár el, a meghatalmazás eredeti vagy az eljárásban elfogadott formájú példányára is szükség lehet. A dokumentumok pontos megőrzése különösen fontos akkor, ha később az illetékalap vagy a mentesség vitatottá válik.
Összefoglalás: mennyi az öröklési illeték?
2026-ban az öröklési illeték általános mértéke 18%, lakástulajdonnál 9%, de közeli hozzátartozók jelentős köre – például egyenesági rokonok, házastársak és testvérek – mentességet élvezhet. Gépjármű öröklésénél külön számítási szabály érvényesül.
A tényleges összeg meghatározásához ezért mindig három dolgot kell ellenőrizni: ki az örökös, milyen vagyont örököl és mennyi annak tiszta értéke. A NAV fizetési meghagyása tartalmazza a hivatalosan megállapított kötelezettséget és a fizetési határidőt.
