Mikor jár vissza a kaució?

Mikor jár vissza a kaució?

A kaució – jogi értelemben óvadék – főszabály szerint a bérleti jogviszony végén jár vissza a bérlőnek, ha a lakást rendeltetésszerű állapotban adja vissza, nincs bérleti díj- vagy közüzemi tartozása, és a bérbeadónak nincs más, a szerződés alapján érvényesíthető követelése.

A kaució – jogi értelemben óvadék – főszabály szerint a bérleti jogviszony végén jár vissza a bérlőnek, ha a lakást rendeltetésszerű állapotban adja vissza, nincs bérleti díj- vagy közüzemi tartozása, és a bérbeadónak nincs más, a szerződés alapján érvényesíthető követelése. A pontos elszámolás mindig a bérleti szerződés tartalmától és a tényleges körülményektől függ.

Gyakori félreértés, hogy a kaució automatikusan „az utolsó havi lakbér”. Ez csak akkor lehet így, ha erről a felek kifejezetten megállapodnak. A kaució célja alapvetően az, hogy fedezetet adjon a bérbeadónak bizonyos, a bérleti jogviszonyból eredő követelésekre.

Ha a kaució átadását külön is szeretnék igazolni, használható kaució átvételi elismervény. A kitöltött dokumentum PDF, Word/DOCX és RTF formátumban is megőrizhető, így később egyszerűbb bizonyítani az átadott összeget és annak célját.

HelyzetVisszajár a kaució?Mit érdemes tenni?
Nincs tartozás és nincs kárÁltalában igen, teljes összegbenÁtadás-átvételi jegyzőkönyv készítése
Elmaradt bérleti díjA követelés erejéig visszatartható lehetTételes elszámolás készítése
Közüzemi tartozásAz igazolt tartozás elszámolható lehetMérőóraállások és számlák rögzítése
Bérlő által okozott kárA bizonyítható kár erejéig csökkenthető lehetFotók, jegyzőkönyv, javítási bizonylatok
Normál elhasználódásÖnmagában nem indokol teljes visszatartástKülönítsék el a kárt a rendes használattól

Mikor kell visszaadni a kauciót?

A magyar magánbérleti gyakorlatban nincs minden helyzetre alkalmazható, egységes „X napos” szabály, amely alapján a kaució minden lakásbérletnél ugyanazon a napon válna visszafizetendővé. Elsősorban a bérleti szerződésben rögzített feltételeket kell megnézni. Ha a szerződés konkrét határidőt tartalmaz, az elszámolást ehhez célszerű igazítani.

Ha nincs külön határidő, a feleknek a jogviszony lezárásakor érdemes mielőbb elszámolniuk. A lakás visszaadása, a kulcsok átadása, a mérőóraállások feljegyzése és az esetleges károk dokumentálása után általában már megállapítható, hogy a kaucióból kell-e bármit levonni.

Mi történik, ha az utolsó közüzemi számla még nem érkezett meg?

Ilyenkor célszerű írásban megállapodni arról, hogy a bérbeadó milyen összeget tart vissza ideiglenesen és mikor történik a végleges elszámolás. Az egész kaució korlátlan ideig történő visszatartása pusztán arra hivatkozva, hogy később még érkezhet számla, könnyen vitához vezethet.

Praktikus megoldás lehet a várható összeghez igazodó részösszeg visszatartása, majd a tényleges számla beérkezése után a fennmaradó rész azonnali rendezése. A megállapodást célszerű e-mailben vagy külön jegyzőkönyvben rögzíteni.

Mikor tarthat vissza pénzt a bérbeadó?

A bérbeadó akkor tud megalapozottan levonni a kaucióból, ha van olyan követelése, amelyet a bérleti szerződés és a jogviszony körülményei alátámasztanak. Tipikusan ilyen lehet a ki nem fizetett bérleti díj, közüzemi tartozás vagy a bérlő által okozott, rendes használatot meghaladó kár.

A levonásnak lehetőleg tételesnek és bizonyíthatónak kell lennie. Egy általános kijelentés, hogy „a lakást fel kellett újítani”, önmagában jóval gyengébb, mint a beköltözéskori és kiköltözéskori fényképek, az átadás-átvételi jegyzőkönyv, valamint a javításról szóló számla vagy árajánlat.

  • elmaradt bérleti díj és szerződés szerint fizetendő költségek;
  • igazolt közüzemi tartozás;
  • a bérlő vagy vele együtt lakó személy által okozott kár;
  • hiányzó, a lakással együtt átadott ingóság;
  • egyéb, a szerződésben egyértelműen rögzített és jogszerű követelés.

Mi számít normál elhasználódásnak?

A kauciós viták egyik leggyakoribb oka annak eldöntése, hogy egy hiba kárnak vagy természetes elhasználódásnak számít-e. A fal enyhe elszíneződése, a padló használatból eredő kopása vagy egy régebbi berendezés fokozatos elöregedése nem ugyanaz, mint például egy betört ajtó, összetört berendezés vagy rendeltetésellenes használatból eredő jelentős sérülés.

Minél hosszabb ideig tartott a bérlet, annál fontosabb figyelembe venni az ingatlan és a berendezések korát. A bérbeadó nem kezelheti automatikusan új állapot helyreállításának teljes költségét bérlői kárként, ha az adott elem egy része egyébként is elhasználódott.

PéldaJellemző megítélésBizonyítás
Enyhe falfakulás több év utánInkább természetes elhasználódásBeköltözéskori fotók
Nagy, javítatlan falrongálásLehet bérlői kárFotó és javítási költség
Régi csaptelep elöregedéseÁltalában nem automatikusan bérlői kárKor, állapot, hiba oka
Eltört bútor rendeltetésellenes használat miattLehet kaucióból elszámolhatóÁtadási lista és fotók
Ki nem fizetett utolsó havi rezsiElszámolható lehetSzámla és mérőállás

Mit tegyen a bérlő kiköltözéskor?

A legjobb védelem a pontos dokumentálás. Készüljenek fényképek minden helyiségről, legyenek feljegyezve a mérőóraállások, és a felek írják le, hány kulcs került visszaadásra. Ha van sérülés, azt is érdemes közösen rögzíteni, nem pedig hetekkel később próbálni rekonstruálni az állapotot.

Ha a bérleti jogviszony felmondással zárul, hasznos lehet a bérleti szerződés felmondása minta is. A felmondás és az átadás dokumentálása együtt egyértelműbbé teszi, mikor szűnik meg a jogviszony és mikortól lehet véglegesen elszámolni a kaucióval.

Mi történik, ha a bérbeadó nem fizeti vissza a kauciót?

Első lépésként célszerű írásban kérni a tételes elszámolást és a visszajáró összeg megfizetését. A felszólításban szerepeljen a bérleti szerződés, a kaució összege, a kiköltözés időpontja, a visszakért összeg és egy ésszerű teljesítési határidő.

Ha a vita nem rendezhető, nagyobb összegnél vagy vitatott károknál jogi eljárás is szükségessé válhat. Ilyenkor különösen fontosak a bizonyítékok: a szerződés, a kaució átadásának igazolása, az átadás-átvételi jegyzőkönyv, fényképek, számlák és az írásos kommunikáció.

Összefoglalás: mikor jár vissza a kaució?

A kaució akkor jár vissza teljes egészében, ha a bérleti jogviszony lezárult, a bérlő elszámolt minden fizetési kötelezettségével, a lakást megfelelően visszaadta, és nincs igazolt, kaucióból rendezhető követelés. Ha van levonás, annak okát és összegét érdemes tételesen rögzíteni.

A legtöbb vita megelőzhető részletes bérleti szerződéssel, a kaució átvételének írásos igazolásával, valamint pontos beköltözési és kiköltözési dokumentációval. Így mindkét fél számára egyértelmű, hogy milyen összeg került átadásra, milyen feltételek mellett tartható vissza, és mikor kell a fennmaradó részt visszafizetni.

Kapcsolódó cikkek

Válás és család

Mennyi ideig tart egy válás?

Egy válás időtartamára nincs olyan törvényi szabály, hogy minden ügynek meghatározott számú napon belül be kell fejeződnie. Egy jól előkészített, megegyezésen alapuló bontóper viszonylag gyorsan lezárható, míg gyermekkel kapcsolatos vagy más komoly vita esetén az eljárás hónapokig, összetett esetben még tovább is tarthat.

Tovább →
Munka és felmondás

Hány nap a felmondási idő?

A felmondási idő törvényi alapja Magyarországon 30 nap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden munkaviszony minden megszüntetésénél pontosan 30 nappal kell számolni. Munkáltatói felmondásnál a munkaviszony hossza növelheti az időt, és a munkaszerződés is tartalmazhat hosszabb felmondási időt.

Tovább →
Válás és család

Mennyi a gyermektartásdíj összege?

A gyermektartásdíjnak nincs minden családra azonos, fix összege. Ha a szülők nem tudnak megállapodni, a bíróság a gyermek indokolt szükségletei, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni helyzete, a családban eltartott más gyermekek, valamint a gyermek saját jövedelme és a részére járó ellátások alapján dönt.

Tovább →

Találja meg űrlapját egy perc alatt

Jogilag ellenőrzött űrlapok és szerződések, amelyeket néhány perc alatt kitölt.

Űrlapok böngészése